Megszületett a döntés: kell egy ház! Ha megvan a tervező, no meg a pénz is, még mindig ott az egyik legnagyobb mumus: az építési engedély kikérése, melynek kapcsán szeptember 1-jétől újabb változások léptek érvénybe.

1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.), 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK), 45 és 46/1997.(XII.29.) KTM, 85/2000. (XI.8.) FVM rendelet, 1957. évi IV. törvény, 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet – és akinek még nem elég a számos építkezésre vonatkozó törvény, azt megnyugtathatjuk: az építkezés és az engedélyezés fajtájától függően akár további 30 rendeletet, valamint a helyi építési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet vonatkozó fejezeteit is ismernie kell ahhoz, hogy szabályosan építkezzen. Utóbbiról a jegyzőtől kérhetünk felvilágosítást, melyből akár az is kiderülhet, hogy az adott településen vagy kerületben (mint például a VII.-ben) még a belső átalakítások is engedélykötelesek. Új ház felhúzásakor vagy egy otthon átalakításakor ugyanis kétségkívül a legfontosabb – és az egyik legtöbb izgalmat okozó – pont az építési engedély megszerzése. 2008-tól sokak örömére csökkentették az építési engedélyhez kötött munkálatok számát, és több építési munkálathoz csak bejelentési kötelezettség járul. A januárban életbe lépett rendelet célja, hogy ésszerűsítse és egyszerűsítse a korábban érvényben lévő szabályokat.

2007 végéig például még a kerti homokozó, a napkollektor, a 10 köbméteresnél kisebb fürdőmedence, a síremlék, vagy az építmény homlokzatán elhelyezett szellőző szerelvénye is engedélyköteles volt. 2008-tól viszont már nem kell engedélyt kérni vagy bejelenteni a kerítés, a talapzatával együtt 3 méternél alacsonyabb szobor, 100 négyzetméternél kisebb fóliasátor, közműpótló (például házi szennyvíztisztító), kerti tűzrakó vagy a 20 négyzetméternél kisebb alapterületű lábon álló kerti tető felhúzását. Ugyanez vonatkozik például a 10 négyzetméteres vagy annál kisebb bruttó alapterületű és 2,5 méteres vagy annál kisebb építménymagasságú, huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodására szolgáló építményre, a rendezett terepszinttől számított 1 méteres, vagy attól alacsonyabb támfalra, de a törvény még a kerékpártartóra, szelektív hulladékgyűjtőre, sőt a szőnyegporolóra is kitér. Vannak azonban olyan építmények, melyekhez ugyan nem társul engedély, de bejelentési kötelezettség igen; ilyen például a 30 köbméteresnél nagyobb állandó, és a 60 köbméteresnél nagyobb szétszedhető kerti fürdőmedence, a 30 négyzetméteres vagy annál kisebb bruttó alapterületű, árusítás célját szolgáló kiskereskedelmi építmény építése, a 2 négyzetméteres felületnagyságot meghaladó reklám-, cég-, címtábla, illetve a háztartási célú kemence, húsfüstölő vagy jégverem.

, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium kommunikációs munkatársa lapunknak elmondta, hogy nemcsak az építési bejelentési kötelezettséghez és az építési engedélyezési eljárásokhoz kötött építési tevékenységek száma csökken. Az elvi építési engedélyt leszámítva ugyanis megszűnnek az elvi engedélyezési eljárások és a rendeltetésmódosítás változtatási eljárás is. Az erről szóló jogszabályok szeptemberben lépnek hatályba. Schneider Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy

Az engedélyt az építmény fekvése szerint illetékes építésügyi hatóság adja ki, ezért az engedély iránti kérelmet is itt kell benyújtani. A polgármesteri hivatal épületében általában az építési irodát vagy az építési ügyekkel foglalkozó ügyintézőt kell keresni. Szeptember elsejétől azonban újabb 11 településen szűnik meg az építésügyi hatóság. Magyarországon jelenleg 469 településen működik, de sokuknál sem a tárgyi, sem a személyi feladatok nem adottak a munka elvégzéséhez. A hatóságok számának csökkentésével – tavaly 30 szűnt meg – a minden kistérségi központban, nagyobb településen található építési hatóságok korszerűsítését kívánják elősegíteni. Az idei állami költségvetés ugyanakkor 1,6 milliárd forint többletet – összesen 3,2 milliárd forintot – irányoz elő e hatóságok működtetésére.

– mondta lapunknak

ügyvéd. Az ebben foglaltak ugyanis kötik az építési hatóságot. Az elvi építési engedély kikérése megelőzi az építési engedélyét, előbbiben ugyanis minden körülmény – például életvédelmi, műszaki, környezetvédelmi, településképi, stb. – tisztázásra kerül. Az elvi építési engedély alapján azonban építési munka nem végezhető, és egy éven belül ki kell kérni hozzá az építési engedélyt, különben elévül. Érvényessége pedig mindössze egyszer, legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg. Éppígy figyelni kell az építési engedély érvényességére is.

Az építési engedély ugyanis a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított két év elteltével – ha az építésügyi hatóság nem állapít meg rövidebb határidőt – érvényét veszti. Amennyiben azonban az építkezést két éven belül elkezdték, akkor öt éven belül az építményre még eredményesen lehet használatbavételi engedélyt kérni. Az öt év lejárta előtt viszont mindenképpen kérelmezni kell az engedély érvényességének meghosszabbítását, melyért 10 ezer forint illetéket kell fizetni. Az építési engedélyt az építtető jogutódja is felhasználhatja, köteles azonban a jogutódlást – annak megfelelő igazolása mellett – bejelenteni az építésügyi hatóságnak.

Az építésiengedély-kérelmet az ügyfél, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja az építésügyi hatóságnál beszerezhető, a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 1. számú melléklete szerinti nyomtatványon terjesztheti elő a meghatározott illetékességi területtel rendelkező városi önkormányzati jegyzőnél. Evidensnek tűnik, mégis sokan elmulasztják, hogy az építési engedélyt az elvégezni kívánt építési munka egészére kérjék ki. Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében azonban az egyes szakaszokban megépítendő építményekre külön-külön is lehet építési engedélyt kérni. A kérelemnek számos dolgot kell tartalmazni, úgymint az építtető nevét, címét és aláírását, a kérelemmel érintett ingatlan címét és helyrajzi számát, a kérelem tárgyát annak rövid leírásával, és természetesen a mellékleteket. Nem szabad megfeledkezni az illetékbélyegről sem, mely új lakóépület, valamint a rendeltetésszerű használatával összefüggő rendeltetésű új építmény építésére, illetőleg meglévő ilyen építmény bővítésére, átalakítására, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására irányuló engedély esetén 10 ezer forint.

Mellékletek útvesztőjében

A mellékletek között azonban nemcsak az építés és a szerkezet leírásának, hanem az építési jogosultságot igazoló iratnak, a helyszínrajznak, az építészeti-műszaki terveknek, valamint az épület használatára vonatkozó nyilatkozatnak is szerepelnie kell. A vonatkozó jogszabály kimondja, hogy az érdekelt közművek, illetve környezeti hatásvizsgálathoz kötött tevékenység folytatására szolgáló építmény esetén a környezetvédelmi engedélyt is mellékelni kell. A korábbi gyakorlattal ellentétben viszont nem kell szakvéleményt kérni a kéményseprőktől; elég csak a tervezőnek egyeztetnie a kéményseprő-ipari közszolgáltatóval, majd ennek megtörténtét rögzítenie kell a tervezői nyilatkozatban. Szajbert Attila ennek kapcsán azonban kihangsúlyozta, hogy mindenképpen be kell jelenteni a közterületre vonatkozó igényeinket, úgymint a csatornarendszerre és vízvezetékre való csatlakozást, a kémény felhúzását, vagy a fűtési berendezés beszerelését. Az ügyvéd szerint az elutasított kérelmek többségében mégsem egy-egy elmaradt melléklet az ok, hanem az, hogy hiányzik az építési jogosultság vagy rendezetlenek a tulajdonviszonyok.

Az építési jogosultságot a saját tulajdonú és az ingatlan-nyilvántartásba már bejegyezett tulajdonjog esetében három hónapnál nem régebbi tulajdoni lap hiteles másolatával tudjuk igazolni. Egyéb esetekben ügyvéd által ellenjegyzett adásvételi szerződés, hagyatékátadó végzés, a tulajdonos vagy a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozata, kisajátítási határozat vagy az ezeket pótló bírósági ítélet helyettesíti a tulajdoni lapot. Közös tulajdon esetén pedig a tulajdonostársak hozzájáruló nyilatkozatát vagy az ezt pótló bírósági ítéletet is be kell nyújtani a hatósághoz.

Eltérhetünk-e az engedélytől?

Ha megkaptuk az engedélyt, nem ejthetjük meg azonnal az első kapavágásokat, hiszen az építkezést a munkák megkezdése előtt 8 nappal be kell jelenteni az önkormányzatnál. A megkezdett munkákat pedig szigorúan az építési engedély alapján kell folytatni. Az építési engedélytől és az ahhoz tartozó tervdokumentációtól ugyanis csak újabb jogerős és végrehajtható építési engedély alapján szabad eltérni, kivéve az olyan eseteket, amelyek nem minősülnek építési engedélyhez kötött munkának. Az eltérés engedélyezése iránti kérelemhez az eltérés jellegétől függően külön jogszabályban meghatározott és részletezett építészeti-műszaki tervdokumentációt kell csatolni annyi példányban, amennyit az építési engedély iránti kérelemhez is csatolni kellett. Az eltérés engedélyezése során – az eltérés jellegétől függően – az építési engedély módosítható, illetőleg visszavonható, és egyidejűleg új építési engedély adható ki.

De mit szól a szomszéd?

Korai még az öröm a kézbe kapott építési engedély fölött azért is, mert csak 15 nap múlva emelkedik jogerőre, s a köztes időszakban a szomszédoknak jogukban áll fellebbezni. A jószomszédi viszonyt fenntartók azonban szerencsés helyzetben vannak, hiszen könnyebben aláírathatnak a szomszédokkal egy lemondó nyilatkozatot, melynek következtében rögtön jogerőre emelkedhet az engedély. Amennyiben nem ismerjük szomszédainkat, például mert nem használják az ingatlant, nem nekünk kell nyomozni utánuk. Az építésügyi hatósági engedélyekről értesítendők közül az építési tevékenységgel érintett ingatlannal közvetlenül szomszédos építési telekkel és ingatlanokkal rendelkezni jogosultak adatait az építésügyi hatóság szerzi be közvetlenül az illetékes földhivataltól. A szomszédokkal jóban lenni pedig már csak azért is előnyös, mert a szabálytalan, építési engedély nélkül felhúzott épületekről igen gyakran tőlük szerez tudomást az önkormányzat. Ebben az esetben a bírság a meghatározott építményérték 50 százaléka. Nem kell azonban mindig a szomszédra gyanakodni, ha lebuktunk valamely szabálytalan felépítményünkkel, hiszen az építésügyi hatóságok munkatársai szúrópróbaszerűen ellenőrzik a folyamatban lévő építkezések kivitelezését. Természetesen főleg olyan telkeken tartanak helyszíni szemlét, ahol építkezésre utaló jeleket vesznek észre. Mivel hatósági igazolvány is van náluk, előzetes értesítéssel a lakásba is bemehetnek.

Elutasították a kérelmet!

Schenk Attila, a Japáner Tervezőiroda alapítója lapuknak elmondta, hogy az építésiengedély-kérelmeket a legtöbb esetben a tervező hibája miatt utasítják vissza. A tervezőnek ugyanis pontosan kell ismernie a szabályozási tervet, azaz tudnia kell, mi tervezhető az adott telekre. Amennyiben mégis elutasítják a kérelmünket, az elutasítás kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhetünk az építésügyi hatóság határozatával szemben. Ha pedig az építésügyi hatóság a fellebbezésben foglaltakat nem fogadja el vagy nem intézkedik a fellebbezésben kérteknek megfelelően, a fellebbezési határidő leteltét követő 8 napon belül még mindig felterjeszthetjük a területileg illetékes megyei közigazgatási hivatalhoz, amely a másodfokú határozatot hozza. Azzal azonban számolni kell, hogy a fellebbezéshez 30 ezer forintos illetékbélyeg szükségeltetik. Semmiképp ne sajnáljuk az időt a fellebbezésre; már csak azért sem, mert egy építési engedély kikérése még a legideálisabb esetben is hosszú időt vesz igénybe. Számítsunk arra, hogy ha újévkor adjuk be a kérelmet, legkorábban a húsvéti nyúl hozza a választ – még akkor is, ha gyors és készséges ügyintézőt kaptunk.

forrás: ic